A füredi lány
Fokozott kíváncsisággal vettem kezembe ezt a könyvet, mivel egy időutazásról szól, amelyre mindig is vágytam; egy kitekintés a régi korok világába, itt és most 1763-ba.
Hogyan élték meg az akkori emberek a mindennapjaikat, a hétköznapi munka örömével, gépek nélkül? A tradicionális, történelmi elemek mellett néprajzi motívumok elevenednek meg, ahogy az írónő is fogalmazott; a népi-úri viselkedés és gondolkodás beleivódik a történelmi órákról ismert híres nevekkel és eseményekkel tarkított romantikus regénybe, melyet Karády Anna megírt A füredi lányban.
Forrás: saját kép és https://www.facebook.com/karadyannairo/
https://www.youtube.com/watch?v=vGM8dD2KtJo&ab_channel=F%C3%BCredTV
/Füredi TV-"Anna a druszám-beszélgetés a füredi lány írójával"/
Egy újabb sikerkönyv az Álomgyár kiadónál, mely idén február közepén jelent meg, és mos éppen utánnyomás alatt van, ugyanis az összes példány elfogyott. Emellett pedig már a füredi lány-sorozatként tartják számon, hiszen készülőben a folytatás; A füredi földesúr, melynek novemberi kiadását már most türelmetlenül várják az első könyv rajongói.
Magával ragadó a történet, a borító is gyönyörű, álom-mesevilág szerű, belül mégis az élet színe-java tündököl; az írónő fáradtságos és szorgalmas kutatómunkája révén elénk tárul a lapokon a korhű történelmi valóság, a XVI. század végi Magyarország , Mária Terézia uralkodásának idejéből.
Rendkívül olvasmányos, egyszerűen az elejétől kezdve megelevenedik előttünk a régi korok mássága, ahogy az iszapos- zavaros vízből lépdel ki Anna egy új, számára ismeretlen világba.
A tudat, ahogy kirajzolódik számára, hogy ismerős helyen van, de mintha eltévedt volna, viszont nem az erdőben, hanem az időben..
A szerző, füredi lány révén, kellő helyismerettel, találékonyan helyezte el a mai épületek helyére az elképzelt, korabeli nemesi birtokot, falusi kis kápolnát, illetve a gyógyfürdőt kis faházaival, ahol Anna dolgozott, a jelenlegi kórház helyére álmodta meg. A mai- és történelmi elemeket a képzelt mesével összemosva egy új valóságot teremtett.
Nemhiába van kissé science fiction színezete, a főhősnő is többször elmélázik, vajon valóban a múltba, vagy párhuzamos valóságok-és idősíkok között tévedhetett-e el. A mi valóságunk múltja ez?
Vagy egy álomban megélt valóság.
Az absztrakt kezdést követve a történetben és időben haladva, kibontakozik a romantikus főszál, a két főszereplő találkozásával. Két egymástól eltérő gondolkodású korban élő férfi és nő felkavaró vonzalma, mely egy különleges, időkön túli szerelmi világot teremt.
Hogy a szerelem érzése lehet időtlen, ez itt nem egy klisé; valóban túlmutat a téren és a korabeli gondolkodás határain.
Különlegesen fonódik össze mai korunk aktuális témájával is- ezzel egyúttal a korábbi könyvélményeimre is reflektál-; hiszen a mai napig boncolgatjuk a férfi-női kapcsolatokat a megváltozott szerepkörök miatt, a női egyenjogúság és a korábbi patriarchális gondolkodás között.
Hű képet fest arról, milyen egy tiszteletet parancsoló, ámde igazságos, származásából adódóan előjogokkal rendelkező, nemesi családból származó férfi, aki korában társai közül is kimagasló, fejlett intelligenciával bíró, haladó gondolkodású ember, férfiúi büszkeséggel, nem önteltséggel. Egy hiteles karakter, akire felnézni, akit csodálni lehet; mai szemmel egy igazi férfinak tekinthető.
Mellette a főhősnő, Anna, aki a mai korból, a XXI. századból találta magát a felvilágosodás előtti időben, az igazi nő típusa; erős jellem, tartással, és kellő intelligenciával, frappáns válaszokkal utasítja rendre a megrökönyödött földesurat, nemes és tekintetes Oroszy Mihályt, aki nem ilyen női viselkedéshez van szokva, hiszen a régi korban a nők engedelmeskedőek, szótlanok vagy hallgatagok voltak, szerény jellemmel.
Kettejük szerelmi viszontagságai, hullámzó, örömökkel-kételyekkel, mélységekből magasságokba ívelő szerelme bontakozik ki a korhű gondolkodás mellett. Ez bizony nem egy elcsöppenő "ponyva"; Júlia, Romana vagy Tiffany kötet (bizonyára hírből ismeritek ezeket a régi retro romantikus újságokat; annyira egysíkú, jellegtelen írásaik voltak, már elnézést, hogy a hideg rázott ki tőlük, és messzire kerültem őket, nemhogy elolvassam), hanem egy töretlen, nemes és tiszta érzésű, őszinte szerelem.
Ettől a naptól kezdve pontosan tudtam, milyen erősen ragaszkodunk egymáshoz, miközben milyen törékeny, ami közöttünk van.
Egyenesség, egymás felé kitárulkozó, mély-bizalmi kapcsolat, mely nemcsak szerelem, de szövetség, erős, mégis törékeny, hiszen az egymásba vetett hiten alapul, ezt pedig megtartani és megőrizni sokszor egy élet munkája, lerombolni pedig egy pillanat.
Ne szegje kedvét azonban annak sem ez a bevezető, aki ódzkodik a romantikus színezetű könyvektől. A történet emellett bővelkedik a részletes történelmi leírásokban, az adott kor gondolkodását, elveit valló nézetek kifejtésében, olyan részletességgel, mintha egy történelmi filmet néznénk, papírra vetve.
Hiteles néprajzi elemek tarkítják az akkori gondolkodás letisztult egyszerűségéről, népies hiedelmekről, az egyes társadalmi rétegek közti áthidalhatatlan korlátokról.
És, hogy csigázzam a kíváncsiságot, néhol a kendőzetlen erotikus sorokat sem mellőzi.
Egyszóval a sokszínűség, a nem egykönnyen körülírható stíluskavalkád, ami a regény komplexitását adja; számomra egyedi élményt adott.
Fél évet ölel fel a teljes történet, ez alatt a fél év alatt mégis annyi minden történik; a közel 450 oldalban az írónő a beletett helytörténeti kutató munkájával, a jól megformált karakterek mellett leíró, eseménydús cselekménnyel nem hagy számunkra "unalmas" pillanatot.
Annál inkább meglepő fordulatokat, kitekintéseket, elgondolkoztató történéseket, benne Anna gondolataival, belső vívódásaival, ahogyan helyt áll ebben a merőben más gondolkodású korszakban.
Meseszerűségével párhuzamosan, mégis sokszor olyannyira fájdalmasan valóságos; az akkori urak fényűző élete mellett a szegényebb sorban élő és dolgozó emberek sorsának kiúttalansága és megváltoztatatlansága, a hiányos higiénia és gyógymódok szűkössége miatt a korai gyermek halandóság, illetve a magasabb életkort kevesen megélők száma; rideg tények, melyek mai szemmel szó szerint arcul csapnak.
Maga a regény viszont így az igazi, az élettel- a való élettel- teli.
Szinte a lábam alatt éreztem a poros utakat, hallani véltem a csörgedező kis patakot a falusi ház végében, ahol Annát befogadták, együtt éltem meg vele az ezután következő dolgos hétköznapokat.
Sokszor utazás közben olvasok. Ez azért is nagyszerű, mert ahogy haladok a történetben, mintha én is kiszakadnék ezzel a világból, és más tájakon járva, mintha egy másik, új életet tapasztalnék meg.
Könnyen lehet így képzeletben egyszer csak népi viseletben egy korabeli balatoni faluba csöppenni, elfeledkezni a tanultságról és a mai kor vívmányairól, a mai kommunikációról, és egy egyszerűbb, mégis- úgy éreztem,- hitelesebb életben élni.
Szinte kedvem támadt felkerekedni és megkeresni a Koloska völgyi forrást, ahol Anna beleesvén a tóba, egy idősík-örvényen keresztül a múltban találta magát.
Mintha valóságos lenne, mintha lehetséges volna!
Aki ugyanígy vágyik egy történelmi időutazásra, és egy megrázóan emelkedett, romantikus szál megélése sem áll messze tőle, vigye magával ezt a könyvet, bárhol-bármikor; egy fordulatos, izgalmakkal teli, olvasmányos és korhű kötet lesz a társa.
Végezetül pedig a kedvenc idézetem, ami felett most is többször "elidőzöm":
Nem érdekelt nélküle a holnap, annyira kiábrándított az életből a jelen.