Egymás szemében

Lélekgyógyító regény. Így tudnám jellemezni. Ha csupán lélektaninak mondanám, az kevés.

Forrás: Saját kép és https://konyvesmagazin.hu/beleolvaso/barath_viktoria_egymas_szemeben.html

Egy történet. Amely lehetne hétköznapi is. Egy egyetemista lány, akinek  a tanulás és az olvasás teszi ki a mindennapjait.  Aki nem nagy bulizó, ha teheti, inkább a könyvek világába menekül. Hiszen azokban nem tud igazán csalódni. Kiszámíthatóak, örömet, biztonságot adnak. Nem úgy az emberek!

Jo-nak ebből a zárkózott lényéből kellene kitörnie, mely Önmaga számára is sokszor frusztráló; bátortalanul figyeli népszerű, társasági és dekoratív barátnőjét, miközben Önmagával összevetve keserű önkritikát folytat. Kissé Jane Eyre dezsavűm támad, ahogy abban a regényben Jane összeveti Önnön csendes és jelentéktelennek érzett személyiségét a dúsgazdag és ragyogóan gyönyörű, társaság fénypontjaként számon tartott Lady Blanche-sal.

Egy író is ilyen, mielőtt szárnyakat bont. Bentről figyeli a külvilágot, mintha Ő maga kívülálló lenne. (Ismerős)

Jo ugyanis író szeretne lenni, de mint sok mindenhez, ehhez sem tudja, hogyan fogjon hozzá.

Figyeli az emberekkel összefüggő gondolatait, érzéseit, csendes megfigyelője a világ apró rezdüléseinek. 

Ezt a csendet James-szel való találkozása töri meg.

A jelen történetben a mi "Jane"-ünk Jo ugyanis munkát keres, ahogy sok egyetemista a tanulás mellett, hogy fenntarthassa magát. Egy mogorva és zárkózott férfi keres a házába egy takarító és őt ellátó személyt, így botlik bele a nem túl mutatós lány  a leendő munkáltatója személyében James-be, egy világtalan férfibe. Aki így Őt kizárólag a viselkedése, magatartása alapján ismeri meg; egy arc helyett az átlagos lányoktól eltérő intellektuális és színes személyisége ragadja meg.

James egyre inkább kibújik a csigaházából, és lesz a mogorva, szűkszavú emberből érdeklődő és egyre nyitottabb lélek.

Mindkét személyiség jelentős jellemfejlődésen megy keresztül a regényben, az egymással való találkozás hatására.

Jo határozottabbá és magabiztosabbá válik, miközben James-nek segít, James pedig egyre inkább beengedi Jo-t az eddig a Világtól és Önmaga által is elzárt életébe.

A törődés és a gondoskodó szeretet ereje ez, amely egyre erősödő bizalmat, nyíltságot hoz magával, hidat képez a két lélek között; mindkét fél számára eddig elképzelhetetlennek hitt távlatokat nyit meg.

Jo egyre többet tud meg James fájdalmas múltjáról. Az addig eltitkolt és mély múltbéli sebeket, az elnyomott intenzív  és kilátástalan fájdalmat Jo a saját érzelmei felismerésével és azok kirobbanásával  éli meg. Végre nem gondolkozik, csak papírra veti,  szavakká formálja  az eddig lelkében szunnyadó, Önmaga számára is rejtett gazdag érzelmi világot. Megtörténik az igazi áttörés; a frusztráció és a rátörő eddig kimondatlan érzései végre túlcsordulnak; megélései első írói alkotása lesz.

Megtapasztalva az írás katartikus erejét; ezután teljesen más emberré válik.

James számára pedig újra színes lesz a világ; megtelik élettel, vidámsággal és sokféle hangulattal: egy látó szemével tapasztalja meg újra a rég elfeledett apró örömök csodáját; a különleges ízek, illatok, a dallamokra mozduló táncos léptek, vagy egy délutáni séta adta boldog perceket, amelyek számunkra oly hétköznapiak, a regény olvasása után szinte új értelmet nyernek...mennyire becsüljük meg vajon azokat a kis dolgokat, amelyek nap, mint nap megtapasztalhatunk és "természetesen" körülvesznek?

Egymás szemében. Találó cím, átvitt értelemmel, hiszen a két főszereplő egymás lelki szemével látják meg egymást, és az Őket körülvevő világot; azzal, ahogyan mindannyiunknak látnia kellene a másikat.

Sok mindent lehetne még írni erről a kötetről. A lényeg mégis ez. A megélések teszik még különlegessé, amelyekre a történet szereplői jutnak, és amit az olvasó is ugyanúgy átél, és ami itt nem visszaadható. Olvasmányos, mégis megrendítő egyben.

Amit még mondhatok: Leülsz. Elkezded olvasni. A végére érsz. Leteszed. És megértesz nagyon sok mindent...ami a kirakat világ mögött van..

"... ami a szemnek láthatatlan."

Köszönöm hogy olvashattam, és hogy ezt továbbadhatom.

KIKI