Az érzékeny ember és az érzelmi hullámvasút
Mit jelent túlérzékenynek lenni, miért titkoljuk, és hogyan vállhat az érzékenységünk a legnagyobb erőnkké?
(A könyv: https://edesviz.hu/konyvek/pszichologia-2/tudatossag-pszichologia/jenn-granneman-andre-solo-erzekenyseg/)
Mi történne, ha a keménység mítosza helyett az érzékeny utat követnénk?
/Jenn Granneman és Andre Sólo: Érzékenység/
A ma korának embere a sok inger hatására erősebb stimulánsoknál; intenzív képi , hangi effektekre is kevesebb érdeklődést mutat, mint több évvel ezelőtt, mikor még nem volt ilyen erős hatással ránk a média. Ez egyre csak fokozódik. Így egyes embercsoportok egyre érzéketlenebbé válhatnak, miközben belső szorongásuk egyre nő.
A világ túl gyors, túl hangos, és túl sok lett
/Georg Simmel-német filozófus, szociológus, pszichológus és kritikus/
Simmel fenti megállapítása 120 évvel ezelőtt történt, az okostelefonok és a média megjelenése előtt, mikor még az élet ló és lovaskocsi sebességgel zajlott!
Simmel azonban nem tudta, hogy nem mindenki egyformán érzékeny. Az emberek 15–20 százaléka érzékenyebb antennával (idegrendszerrel)van megáldva, így ők azok, akik a leginkább szenvednek ettől a változástól. Bár senkinek sem tesz jót, nekik fokozott túlterheltség jut osztályrészül.
Véletlenül jött velem szembe a könyv borítója az interneten. Azonnal éreztem, hogy dolgunk van egymással. Választ adott egy fel nem tett kérdésre. Mi az, ami egész idáig kísért az életemben és én mégsem vettem észre?
Remélem a következő sorok mások számára is segítséget, válaszokat adnak; ha nem is önnön személyiségükre, akár a környezetükben fedeznek fel embereket, aki ilyen jellemvonással bír, és segítségükre lesz a megértésben.
Az érzékeny emberekre mondják, hogy "túlreagálják" a dolgokat, könnyen megsértődnek vagy megbántódnak, hosszasan rágódnak egy szóváltás és egy konfliktus után.
A túlstimulált elme az állandó ingerek hatására, főleg ha emellé traumák, feldolgozatlan életesemények társulnak, akár visszavonhatatlanul eljuthat olyan állapotokba, amikből már sokkal nehezebb vagy éppen akár lehetetlenné válik a visszaút, a helyzetek tudatos kezelése és megfelelő szinten tartása.
Mire gondolok? A fent és lent intenzív váltakozása élethelyzettől függően, napi szinten akár több csavarral - ez az érzelmi hullámvasút. Nem irányítható, alig vagy nagyon nehezen kontrollálható, erős, ösztönszinten működő.
Hogyan tudhatod, hogy ebbe a százalékba tartozol e vagy sem?
Ha könnyen túltherhelődsz egy konfliktusos helyzetben; egy beszélgetés hatására letaglózva érzed magad, magával ragadnak az érzéseid, tehetetlenné válsz és sodornak a történések? Lehetséges, hogy a másikat ez meg sem érintette, itt most csak a te reakcióidról van szó. Ha több időbe kerül visszajönnöd ebből az állapotból, ha bekapcsol nálad az "Üss-vagy fuss" , érzelmi ösztönös válaszreakció; és ebből a valós, vagy képzelt fenyegetettség hatására a stresszreakció és a stresszkezelés ebben a helyzetben csak a menekülésre késztet.
Miben nyilvánul ez meg?
Ehhez segítségül hívom Dr. Hawkins tudattérképét.
(Forrás: https://boldogsagfrekvencia.hu/tudatszintek )
A tudattérkép szerint a legalacsonyabb szint a a 20-as szégyen, a bénult, visszahúzódótt,megalázott, Ez a menekülés szintje. Csak el innen, ebből az állapotból! Az "üss reakció" ennél fentebb lenne, ami képessé tesz a védekezésre, akár a visszavágásra, ehhez azonban a 150-es szint harag- szükséges. Az érzékeny emberek nem fogják a támadást választani. A hullámvasút alján vannak, a legalacsonyabb szinten. Azután jön az apátia-50es szint, a teljes érzéketlenség, ez akkor jöhet elő, mikor már biztonságban érzik magukat, például visszaérkeztek az otthonukba,vagy egy számukra biztonságos helyre. És indul a hullámvasút az alacsony szintek között: szégyen, bűntudat, önmarcangolás, mit tehettem volna, és nem tettem. És itt harag akár önmagunkra, és vissza önmarcangolás, szégyen, bűntudat.
Miért is veszélyes ez?
Itt nagyon érzékeny embereknél ezeken a szinteken előkerülhetnek a tudatmódosító szerek, mivel önnön erejükből nem tudnak kilépni ebből a libikókából. Nem feltétlenül drogokhoz nyúlnak, bár sajnos vannak, akik ezzel élnek. Amire gondolok itt, a mai emberre ugyancsak veszélyes, hiszen ugyanúgy függőséget okozó szerek: az élvezeti cikkek.
Egy egész iparág épült fel erre: csak egyszerűen tömd be a szád egy csokival, keksszel, chipssel, cukorral, kólával, hogy csak párat említsek. Így építed be a szervezetedbe mesterségesen az endorfint (boldogsághormon), és a boldogság hamis illúzióját adja, és a tünetet kezeli, nem pedig a valós okot. Ahelyett, hogy a szervezeted kondícionálnád, hogy magától megdolgozzon a boldogságért, és szembe nézz a történésekkel. Ezeken az alacsony szinteken viszont sajnos nem érzed az ERŐ-t, és nem hiszed el, hogy erre képes vagy magadtól. A "mesterséges" hatás azonban csak rövid ideig tart, az agy később újra sóvárogni fog, és újra csak röpke pillanatokra szerezhetjük így vissza a vágyott harmóniát.
A boldogságra való képesség olyan ,mint az izom, ha nem edzed, sajnos elsorvad, és még jobban kilátástalannak érzel egy ilyen helyzetet. Mivel lehet edzeni? Mi tesz boldoggá? Egy séta, egy beszélgetés egy baráttal, pihenés,egy hobbi, mi az, ami feltölt? Az érzelmi evés sajnos csak bűntudathoz és az említett függőséghez vezet és indul a kör elölről.
Megoldás csak az lehet, ha ilyenkor hagyunk magunknak időt a megállásra, megélni a bánatunkat, merni szomorúnak lenni, ami itt már a 75-ös szint. Ez egy nagyon fontos lépés, ha ez hiányzik, a többi fentebbi szint nem lesz tartós, csak pillanatnyi állapot.
Nagyon jól példázza az Agymanók című rajzfilm, hogy milyen fontos megélni nemcsak az örömünket, hanem a bánatunkat is, csak így jutunk el az együttérzéshez és a következő felső szintekhez. Minden érzésünknek helye van; itt létrejön az elfogadás.
Elérkezhet a megbocsájtás önmagunk felé, ami a 350-es szint ! :) Jóval a vonal felett, ahol már újra kezünkben van az irányítás.
Ami még itt fontos, önmagunk szeretete a kulcs, és hogy ezen keresztül elfogadjunk másokat, megértsük a mozgatórugóikat.
Megértés- 400-as szint, efölött már az egyetemes Szeretet nyelve található :) (500-as szint)
Ha magamat szeretem, szeretem őket.
/Gunagriha- Szeretet meditáció-/
Az érzékeny embereknek egyébként is több egyedül töltött és pihenő időre, a megállásra van szükségük, a rekreációra, így tudnak visszakapcsolódni magukhoz.
Érdekesség még itt a tükörneuronok működése. Vannak olyan idegsejtek az agyban, melyek akkor is aktiválódnak, ha teszünk egy mozdulatot, és akkor is, ha azt mástól látjuk (Cattaneo, Rizzolatti, 2009)
Miért fontos itt a témában?
A tükörneuronok is azt bizonyítják, hogy az agyunk azt tükrözi vissza, amire összpontosítunk.
/Forrás: https://www.tudatosagy.hu/neurofeedback-tukorneuron/
Az érzékeny emberek intenzívebben reagálnak a világra; az érzéseket le tudják másolni, több információt is vesznek fel, nemcsak a fájdalom, veszteség, de ugyanígy a szépség, új ötletek, kreativitás, és az örömökre vonatkozóan. Erős intuícióval is rendelkeznek, viszont a fenti példa nyomdokán haladva sajnos a különböző élvezeti, függőséget okozó szerek használata tompítja ezt az érzést, így pont azt a képességüket veszítik el, ami különlegessé teszi őket, amivel segíteni tudnának a világnak.
Az érzékenység segít mélyre látni és olyan összefüggéseket észrevenni, amit mások figyelmen kívül hagynak. Ezért áldás, vagy átok ez a képesség, az érzelmek mélysége és magassága; az árnyékoldal ami az elvetettség érzését adja, a megérzések pedig közelebb visznek az emberekhez.
Közel akarsz lenni a tűzhöz, az emberekhez. Másképp fáznál. Takarót borít a szeretet.
/ saját/
A szeretet megéléséhez bátorság kell. (200-as szint) Ez a válaszvonal a lent és a fent között. Ha ezt megéled, megjelenik a képessé tétel, amivel már bármit elérhetsz, mert szembe mersz nézni az árnyékoldaladdal és emellett észre tudod venni a fényt, ami igazából vagy, magadban és másokban.
Innentől játék az élet :)
Végül. Fontos még a védelem. Ezt az érzést őrizni akarjuk, és nem engedni hatni a külvilágnak, viszont ha ezt belsőleg éljük, az emberek is megváltoznak körülöttünk.
Van erre egy jó gyakorlat :) Képzelj magad köré egy fehér fényt, ez véd téged. Ha ez megvan, a fényt terjeszd képzeletben kijjebb, a körülötted lévők felé. Ha ez is megvan, terjeszd még tovább, ameddig tudod. Meg fog változni körülötted a tér. A fókuszod változik meg, más dolgokat fogsz észrevenni, lekerül a figyelmed a negatívról, végül eltűnik, és csak a békét fogod látni és érezni magad körül, ahogy a jelenben vagy és minden tökéletes és úgy jó, ahogy van. Helló, 600-as szint :) Ez egy állapot, fenntartani gyakorlással lehet.
Mindig lesznek hullámvölgyek, viszont egy idő után kezelhetőbbek lesznek a problémák, ha azonosítjuk, éppen mit érzünk, és elfogadjuk ezeket az érzéseket, ahelyett, hogy elnyomnánk őket. A megéléssel pedig már könnyű lesz a szintek között mozogni :)